A precíziós felületi köszörülés egy kivonó gyártási folyamat, amely nagy pontosságú csiszolókat használ a sima felületi textúrájú alkatrészek létrehozására. A precíziós csiszolók forgó csiszolókorongot használnak, amely durva részecskékkel van bevonva a felületek simítására vagy simítására azáltal, hogy eltávolítja a forgácsot a nem fémes vagy fémes anyagokról. Útközben a folyamat precízen csiszolja a felületet, hogy az alkatrész kifinomultabb megjelenést kapjon. A precíziós csiszolással praktikus és vonzó felületet hoz létre, ami megbízható technológiává teszi számos alkalmazáshoz.
Tartalomjegyzék
ToggleMi az a precíziós köszörülés?
A precíziós köszörülés magában foglalja a precíziós köszörű használatát az anyag eltávolítására a munkadarabból. Ez a precíziós csiszoló elektromos motorral hajtott csiszolókorongot használ. A projekttől függően 150 és 15,000 13 ford./perc közötti fordulatszámmal ezek a motorok sekély vágásokat végeznek a finom felületek, formák és méretek érdekében. A precíziós köszörülés praktikus megoldás szűk tűréshatárok és precíz méretek elérésére a gyártási folyamat során. Az eljárás különféle anyagokkal is kompatibilis, beleértve a fémeket, kerámiákat és ásványokat. Ha olyan eljárást szeretne, amellyel meghatározott méretű alkatrészeket lehet előállítani (a fent említett anyagok felhasználásával), akkor a precíziós köszörülés ideális az Ön számára. Például a nagy pontosságú darálók +/- 1.3 mikron és +/- 2.5 mikron közötti átmérőtűrést és +/- 0.25 és 0.20 mikron közötti kerekségi tűrést tudnak elérni. Hasonlóképpen, a precíziós csiszolással a felületkezelések során is 0.81 és XNUMX mikron közötti tűréshatárok érhetők el.
A precíziós köszörülés előnyei
A precíziós köszörülés előnyei miatt fontos gyártástechnológiává vált a feldolgozóiparban. Az AN-Prototype felsorolja a precíziós köszörülés előnyeit:
Költséghatékonyság és pontosság
Különböző iparágak megkövetelik, hogy az alkatrészeket a tervezett méretek szerint, tűrés nélkül kell gyártani. Bizonyos értelemben a precíziós köszörülés olyan feldolgozási technológia, amely megfelel ennek a részletezési szintnek, biztosítva az alkatrészek pontosságát, miközben költséghatékony módszert biztosít a különböző alkatrészek előállításához. A legtöbb fémgyártó precíziós köszörülési eljárásokat alkalmaz, hogy összetett alkatrészeket hozzon létre, meghatározott méretekkel az elfogadható tűréshatáron belül. Ezen túlmenően, a köszörülési műveletek elősegítik a precíz alkatrészek gyártási termelékenységének javítását, miközben megkönnyítik az alkatrészminőség állandóságának ellenőrzését. Összességében a precíziós köszörülés hatékony gyártási folyamat.
Megbízható gyártási alternatívák
A professzionális gépészek precíziós köszörülési eljárásokat alkalmaznak, amikor más gyártási folyamatok, mint pl CNC marás és a CNC esztergálás nem elérhetők. Ez általában a következő okok miatt fordul elő:
- Anyagtípus
- Magas fokú felületi minőség
- Az alkatrészeket kis átmérővel és szűk tűréssel kell gyártani.
A precíziós csiszolási technológia típusai
Sokféle precíziós csiszolási eljárást alkalmaznak a precíz felületi minőség és az alkatrészek méretének eléréséhez a különböző iparágakban. A különböző típusú precíziós köszörülés jellemzői meghatározzák azok alkalmazását az adott megmunkálási projektekben. Ezért kritikus fontosságú, hogy a gyártók a megfelelő precíziós csiszolási műveletet válasszák ki az alkatrész mérete, alakja, kidolgozási jellemzői és a szükséges termelékenység alapján az optimális eredmény elérése érdekében. Íme néhány a precíziós köszörülés leggyakoribb típusai közül.
Központ nélküli köszörülés
Központ nélküli köszörülés alkalmas hosszú és karcsú alkatrészek gyártására. Ez a folyamat kis mennyiségű anyagot távolít el a kis hengeres részek külső átmérőjéről vagy kerületéről, hogy specifikus felületi minőséget érjen el. A legtöbb esetben a gyorsgyártók középpont nélküli köszörülést alkalmaznak a CNC-esztergált alkatrészek felületi minőségének javítására a nagyobb pontosság elérése érdekében. A hagyományos külső átmérőjű csiszolási műveletekkel ellentétben a középpont nélküli köszörülés nem tartja a munkadarabot középen vagy a tokmányok között. Ezzel szemben a középpont nélküli köszörűk egy álló pengét használnak a munkadarab külső átmérőjén való megtámasztására.
Ezenkívül a középpont nélküli köszörülés két, egyidejűleg működő tárcsát használ: egy csiszolókorongot és egy állítókorongot. Még ha a két köszörűkorong egy irányba forog is, a köszörűkorong forgási sebessége nagyobb, mint az állítókorong forgási sebessége. Ez lehetővé teszi a középpont nélküli köszörülési műveleteket nagyon kis alkatrészek csiszolásához. A két csiszolókorong különböző sebességgel mozog, a csiszoló precíziós csiszoló gyorsabban mozog, mint egy állítócsiszoló.
Más köszörülési eljárásokkal ellentétben a munkadarab középpont nélküli köszörűben mozgatható rögzítőelemek vagy motorok nélkül.
Egy- és kéttárcsás köszörülés
Ahogy a nevek is sugallják, az egytárcsás és a duplatárcsás köszörülésnél egytárcsát és duplatárcsát használnak. Az egytárcsás precíziós köszörűnél az orsó jellemzően függőlegesen tartja a csiszolókorongot, míg a tokmány rögzíti a munkadarabot a helyére. Az ikertárcsás köszörűk függőleges és vízszintes változatban is kaphatók, mindkettő különféle precíziós köszörülési alkalmazásokhoz használható.
Hengeres köszörülés
A hengeres köszörülést központi köszörülésnek is nevezik. Az ebben a folyamatban használt csiszológép tartalmaz egy precíziós köszörűkorongot, két központot a munkadarab tartásához, egy tokmányt a munkadarab meghajtásához és néhány egyéb funkciót. A csiszolótárcsa és a munkadarab forgásiránya eltérő, így a forgács eltávolítása egyszerű. A hengeres köszörülésnek két típusa van, többek között:
Belső átmérőjű csiszolás
Az ID-csiszolási technológia eltávolítja a felesleges anyagot egy lyuk, cső vagy fúrt lyuk belső átmérőjéből. Ebben a folyamatban a középpont egy fix ponton tartja a munkadarabot, és a tokmány elforgatja a munkadarabot, hogy csökkentse az átmérőjét.
Külső átmérőjű csiszolás
A külső átmérőjű köszörülés feladata a munkadarab külső felületének csiszolása. A középpont a helyén tartja a munkadarabot, míg a tokmány a csiszolókoronggal megegyező irányba forgatja a munkadarabot a finom csiszoláshoz. Érdemes megemlíteni, hogy ahhoz, hogy ezen technikák bármelyike alkalmas legyen köszörülésre, az alkatrésznek hengeresnek kell lennie.
Felületi csiszolás
A precíziós felületcsiszolás egy olyan technika, amelyet sík felületek megmunkálására használnak, hogy sima felületet állítsanak elő, finomabb megjelenést adjon az alkatrésznek, vagy speciális funkciókat adjon hozzá. Ez egy durva csiszolószemcsékkel bevont forgó korong használatát foglalja magában, hogy eltávolítsák az apró forgácsokat vagy a felesleges anyagot a munkadarab felületéről. A csiszolókorongon kívül a felületi csiszoló tartalmaz egy tokmányt és egy asztalt, amely mágnesek segítségével tartja az anyagot a helyén. Ha a CNC esztergálási és marási folyamatok nem elég precízek egy adott alkatrész gyártásához, a gyorsgyártók kiváló alternatívaként a precíziós felületi csiszolási eljárásokhoz fordulnak. Ennek az az oka, hogy az őrlési műveletek mikronszintű tűréseket és akár 0.2 mikron felületet is elérhetnek. Fontos megjegyezni, hogy a felületi csiszolással nyert felület minősége olyan tényezőktől függ, mint a kerék sebessége, előtolási sebessége, tárcsaméret, csiszolóanyag és anyagtípus.
Ezenkívül a felületi csiszolás ideális olyan anyagokhoz, ahol a mágneses tapadókorong könnyen megragadja az anyagot anélkül, hogy eltömítené a csiszolókorongot. Ezek az anyagok közé tartozik az öntöttvas és számos acélminőség. Más anyagok, például alumínium, sárgaréz és műanyag eltömíthetik a csiszolókorongot, ami lehetetlenné teszi a vágást. Így ezeken az anyagokon csak profi gépészek végezhetnek felületcsiszolási műveleteket.
Precíziós köszörülési alkalmazások
A precíziós köszörülés kiváló teljesítményének köszönhetően alkalmazásai számos olyan iparágat felölelnek, ahol jó minőségű alkatrészek gondos gyártását igénylik, beleértve a repülőgépgyártást, az autógyártást, az orvostudományt és az elektronikát. A repülőgépiparban a felületi köszörülést a turbinalapátok és egyéb alkatrészek összeszerelésre való előkészítésére használják. Az autóiparban motorblokkok és egyéb alkatrészek további feldolgozásra való előkészítésére használják. Az orvosi iparban a felületi csiszolással sebészeti eszközöket és implantátumokat készítenek elő használatra.
Repülőipar
Sok repülőgép-alkatrészt gondosan kell előállítani, és nagyon szűk tűréssel kell rendelkezniük. Például a repülőgépek turbinatengelyeihez precíziós köszörült alkatrészekre van szükség. Ezek a turbinatengelyek vészhelyzeti áramforrásként szolgálnak a motor károsodása esetén, és megkövetelik a precíziós köszörülés által biztosított pontosságot és következetességet.
Autóipar
Az autóalkatrészeket, különösen a motorokat, pontos méretekre kell gyártani, különben biztonsági problémákat okozhatnak a járműben. Példa a precíziós köszörülést igénylő autóipari alkatrészre a hengerfej. Bár ezeknek a hengerfejeknek a gyártására az őrlés a jellemző, a folyamat hatékonysága miatt a precíziós köszörülés is alkalmas.
Villamosipar
Az elektromos ipar egy másik olyan terület, amely precíziós gyártású alkatrészeket igényel. Például az elektronikus alkatrészekben használt félvezető lapkák precíziós csiszolási eljárásokat igényelnek az ezekben a lapkákban használt optikai filmek előállításához.
Tippek a felületi csiszolás javításához
Egyes felületi csiszolóműhelyek optimalizált gépekkel, hűtőfolyadékokkal és csávázó képességekkel vannak felszerelve a nagy volumenű gyártáshoz. Idővel azonban meg kellett küzdenie a régebbi gépekkel, valamint a hűtőfolyadék és a keréktárcsázási képességek hiányával. Ez nem hatékony csiszolási folyamathoz és rossz alkatrészminőséghez vezethet. Az AN-Prototype összefoglal néhány tanácsot a csiszolókorong kiválasztásával kapcsolatban, és tippeket ad a köszörülési paraméterekkel kapcsolatban, amelyek segíthetnek javítani az alkatrész minőségén és eltávolítani a felületi csiszolás bonyolultságát.
Válasszon élesebb csiszolószemcséket
A felületi csiszolás során az egyik leggyakoribb hiba, ha túl tartós csiszolószemcsét tartalmazó csiszolókorongot használnak. Ha tartós csiszolószemcsét használnak, nagyobb erőre van szükség a szemcsék széttöréséhez, így egy új éles pont szabadulhat fel, és a vágás folytatódhat. Ellenkező esetben alacsony nyomáson a tartós részecskék nem törnek el; ehelyett fénytelenné válnak, és többször dörzsölődnek a fémhez, ahelyett, hogy elvágnák. A nagyfrekvenciás súrlódás a hő hatására remegést, égési sérüléseket vagy rossz felületminőséget okoz.
A felületi csiszolás során, mivel a vágási mélység még 0.001 hüvelyknél is kisebb, előfordulhat, hogy ez nem generál elegendő erőt a túl tartós részecskék hatékony feltöréséhez. Ebben az esetben az erő túl kicsi a szemek hatékony töréséhez, a csiszolókorong újraélezéséhez trimmelésre van szükség, és elegendő hűtőfolyadékra van szükség az őrlési terület hűtéséhez. Ha azonban nem áll rendelkezésre csávázószer és/vagy hűtőfolyadék, nagyon fontos, hogy törékenyebb szemcséjű csiszolókorongot használjunk.
Válassza ki a megfelelő csiszolókorongot
Míg a kerámia csiszolókorongokat kiváló technológiának tekintik, és kiváló anyageltávolítási arányt kínálnak, számos okból nem mindig ideálisak felületi csiszoláshoz.
A kerámia részecskék általában valamivel tartósabbak, mint a hagyományos alumínium-oxid részecskék. Még a nagyon törékeny kerámia részecskék is erősebbek és nehezebben törhetők, mint az erősen törékeny alumínium-oxid részecskék. Bár ez az egyik oka a kerámia korszerűsítésének (mivel az erősebb kerámia részecskék lehetővé teszik, hogy hosszabb ideig tartson, és nem bomlik le olyan gyorsan), a kerámia csiszolókorongok a fent említett okok miatt valójában túlságosan tartósak felületi csiszoláshoz.
Ez nem feltétlenül vonatkozik minden típusú felületi csiszolásra/anyagra/alkatrészre, de ha a kerámiakoronggal végzett csiszolási folyamat hőt termel, akkor több morzsalékos kerámiaszemcsékre lehet szüksége, vagy teljesen átválthat a morzsalékos hagyományos alumínium-oxid részecskékre. probléma.
Csökkentse a lépések méretét
Sok felszíni csiszolt alkatrész nagyobb felülettel rendelkezik, mint a csiszolókorong. Például az alkatrész lehet egy 10′ x 10′ méretű alumíniumlemez, 5 hüvelyk széles köszörűkoronggal csiszolva. A teljes felület csiszolásához a csiszolókorongnak többszöri mozgó menetet vagy vágást kell végrehajtania. Ezeket a vágásokat mind ugyanabban az irányban, vagy mindkét irányban lehet csiszolni, felváltva a felső és az alsó vágást.
Amikor ezeket a mozgási utakat készíti, enyhén át kell lépni az egyik köszörülési útvonalról a másikra, ami azt jelenti, hogy a második vágás kissé átfedi az elsőt, hogy biztosítsa a köszörülés folytonosságát. Lépés nélkül előfordulhat, hogy bizonyos anyagok a csatornák között nem csiszolódnak, ha a csiszolócsatornák nincsenek tökéletesen egy vonalban.
Az AN-Prototype sok éves tapasztalata alapján ebben az esetben jobb, ha kisebb lépésmennyiséget alkalmazunk, például 20%-ot vagy kevesebbet, hogy minimalizáljuk az újracsiszolandó alkatrész területét. Ezen túlmenően, az átlépés mértékének csökkentése kevesebb lépést tesz szükségessé a teljes alkatrész csiszolásához, így csökken a teljes ciklusidő, ami plusz bónusz!
Vegyen igénybe nagy pontosságú köszörülési szolgáltatásokat
At AN-prototípus, rendelkezünk házon belüli precíziós megmunkálási technológiával és berendezéssel a projekt befejezéséhez. Professzionális megmunkálóink több éves precíziós köszörülési tapasztalattal és készségekkel rendelkeznek, hogy megfeleljenek az Ön tervezési előírásainak. Garantáljuk továbbá a minőségi, precíz, tartós és megfizethető precíziós megmunkálású alkatrészeket bármilyen mennyiségben. Forduljon hozzánk még ma személyes támogatásért, és 12 órán belül választ kap.